Keisz Gellért tér-és formatervezőblogja

Ateliers de la Roche Franciaország

2009-06-22T21:22:00.002+02:00

A 2009-es év II-ik negyedéve a vártnál izgalmasabban alakult:

Az Ateliers de la Roche Franciaország - figyelemreméltó, elismert bútorasztalos műhelye http://www.ebeniste.fr/ keresett meg közreműködését felajánlva.

Ugyancsak együttműködésre invitál Budapest egyik legelegánsabb, új bútorbemutató intézménye a Montparnasse Galéria http://www.montparnasse.co.uk/

Megbízást kaptam egy most épülő gyógyszertár tervezésére. Még időben keresett meg a tulajdonos, sikerült a funkciókat némi újrarendezéssel a helyükre tenni. A bútorok megrajzolásával is végzek a hó végéig.

Párhuzamosan a Panasonic South-East Europe Ltd. felkérésének tettem eleget - egy média szaküzletbe termékbemutató sziget tervezését vállaltam el.

Látványtervek

2009-01-30T10:00:00.005+01:00

A KG-stúdió kibővítette a látványterv készítés címszó alatt értendő szolgáltatását.
http://www.patikatervezes.eu/szolgaltatasok.html

BELSŐÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS folyamatában:

1.Koncepcionális tervek
2.Térkiosztási tervek, falkiosztás
3.Burkolat terv
4.Világítási terv
5.Álmennyezeti terv
6.Kiemelt helyiségek dizájn tervei, bútorozási tervek az adott térfunkció megjelölésével
7.Egyedi bútorok tervezése
8.Falnézeti tervek
9.Színharmónia, anyaghasználati tervek
10.Dekorációs javaslatok
11.Műszaki kiviteli tervek
12.Látványtervek

a Tervdokumentáció tartalmának összeállításánál lehetőségünk nyílott magas kvalitású, 3 dimenzióban vizualizált, fotórealisztikus látvány készítésére, prezentálására:

Tompaszöglet

2009-01-28T08:33:00.007+01:00

Olvasva ungvári barátom, Balla D. Károly alábbi invitálását: http://bdk.blog.hu/2009/01/26/tompaszoglet magamhoz vettem fényképezőgépemet és becserkésztem a környéket. Jó vizuális memóriám lévén, derengett egy hasonmás. Rövid időn belül megtaláltam alanyomat, a helyi hagyományörző és hagyományteremtő civilszervezet kuratóriumának egyik tagját; aki némi rábeszélés után kötélnek állt, pontosabban lencsevégre állt. A válságos gazdasági helyzetben a dedikálásokból remélt tiszteletdíj csábítóan hatott emberemre. Az aláírás gyakorlását már elkezdte, a hamisítás nem esik nehezére. A szerencsés véletlenek halmozott összjátékának köszönhetően, egyszerűen döbbenetes - nemcsak arcvonásaiban, hajviseletében, életkorában közelít az írófejedelemhez, hanem a neve is:

P Szaboltsházy Pál.

A végleges portfólió összeállítása még nem készült el, de már az eddigi anyag is felülmúlt minden várakozást. A siker érdekében a fotózáshoz kerestünk egy ugyanolyan zakót és inget, mint a művész úré. Tegnap Hősöm meglepett néhány fiatalabb kori fényképével és a cél érdekében engedte, hogy kiválasszam, közreadjam érettségi albuma nagyméretű portréját. A hasonlóság 30 évvel ezelőtt sem volt kisebb.

Sikeres casting esetén PSzP vállalja, hogy a hitelesség fokozása végett, kék kontaktlencsét tesz majd lelógó szemhéja alá és folyamatos szemöldökfelvonással növeli az entellektüel arckifejezést. További hírességek dublőr szerepét is vállalja, pl.: Bródi János, Somló Tamás, Szebeni András, stb.

Jeges vászonra merészkedtem

2009-01-18T17:07:00.011+01:00

Plaza
akril, 100 x 70 cm

Tóba fagyott keresztek
akril, 80 x 60 cm

Holdasszony meghajol földasszony előtt
akril, 75 x 75 cm

2009 január...

2009-01-14T18:59:00.007+01:00

Kidobott könyvek

2009-01-09T17:06:00.011+01:00

Budapest, 2009, január 7-dike, 16 óra 30 perc, -4 fok. A híradók kb. ekkortájt jelentik be, hogy az ukránok teljesen elzárták a gázt Magyarország felé is. Én kalapomba húzva fázós nyakamat, lányomra várva, rovom Újpest szürke, szemetes, lakótelepi járdáit. A valós, vagy csak a magamba vetített kilátástalanság képével birkózva lógatom az orrom a kis MAGYARORSZÁG dombortérképét mintázó aszfalt fölött.
A gyorsan elnyűtt, korán megöregedett háztömbök egyik kukarengetege mellett egy kartondoboznyi könyv oda nem illő látványa ránt még mélyebb testtartásba.

Kosztolányi Dezsőné, Karinthy Frigyes,Truman Capote, Isabel Allende, Karácsony Benő, Kristóf Attila, Rónay György, Adam Kennedy, Walter Trobisch, Molnár Géza, Georgeg Bataille, Dr. Kárpáti György – Peterdi Pál, Gyurkovics Tibor, Hankiss Elemér, Kaiko Takesi, Zólyomi Tamás

Volt szerencsém látni korábban és mostanság is ukrajnai lakótelepeket; házilag befalazott, rozsdás erkélyekkel, összevissza kígyózó sárga gázcsövekkel, bejárati ajtók nélküli, huzatos, patkányos lépcsőházakkal. Láttam lakásokat használhatatlanná vált, elrohadt radiátorokkal, fűtés gyanánt a gáztűzhely minden rózsáját teljes gázzal égetve. De nem láttam utcára kidobott könyveket.

Megajándékoztak az ortodox karácsony alkalmából. Van kandallóm, ám remélem, hogy lesz más tüzelőm.

Egyszerű tárgy

2009-01-09T15:54:00.015+01:00

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lezajlott a hallgatók elmúlt fél év szellemi- és gyakorlati munkájának kiértékelése. A formatervező tanszék egyik tanára és műhelyvezetője, Szilágyi Csaba meghívott a fémműves, formatervező, bútortervező, valamint belsőépítészeti tervezés szakok diákjainak bemutató előadására.
Izgalmas témakörökben kellett alkotniuk – monolit ékszer, az otthon tárgyai (luxus edények, bowl), kül- és beltéri bútorok időskorúaknak
Különösképpen az utolsó téma volt érdekes számomra. Betegség utáni nehéz napjait élő, idős közelimet látva, megtapasztalom, mennyire nem vagyunk felkészülve erre a világszerte már régóta fejtörést okozó problémára. Nevezetesen: a betegségek következtében, vagy az öregedéssel járó megnehezült életvitelre, szűkebb és tágabb környezetünkben.

Mégpedig azért, mert idős betegeim gyakran mondják: „jaj, doktornő, nem jó dolog sokáig élni, öregnek lenni, különösen a mai társdalomban”. Idős betegeim valamennyien érzik az öregek számkivetettségét. Számomra egyébként rengeteg pluszmunkát jelent „praxisom elöregedése”, hiszen sokkal több polimorbid betegem van, akiket nem akarok kitenni a kórházi ellátásnak, tehát számos problémájukat otthonukban látom el.
Idézet ebből a cikkből: http://www.weborvos.hu adat/magyarorvos/2008maj/16-18.pdf

Lábadozó rokonom részéről felmerült a minap, hogy kéne egy magasabb szék, amin félig ülve, könnyebben tudná elvégezni a konyhai munkát a pultnál. Azt tudtam, hogy nélküle nem szabad választani, ki kell próbálnia, azt viszont nem, hogy csak az ötödik bútorboltban fogjuk megtalálni, és csak megközelítőleg olyat, amilyet elképzeltünk.

Nézzük egy ilyen „egyszerű” tárggyal szembeni elvárásainkat:
Legyen statikailag stabil, biztonságos, használat közben fix, akadálytalanul megközelíthető, könnyen megfogható, ne legyen súlyos. Legyen az ülőrész ergonómiailag kényelmes (gerincoszlop, farkcsont, fenékgumók, comb, lábak terhelése megosztott) és csúszásmentes. Legyen változtatható a magassága, jó ha összecsukható, egyszerű a kezelése és a tárolása, lehetőleg legyen lábtartója, de az ne zavarjon, amikor nincs használatban. Legyen könnyen tisztítható, kopás- és ütésálló, színe passzoljon a konyhánkhoz, legyen kecses, szemrevaló, egyszóval esztétikus. Megjegyzem: ha valami jó és egyszerű, az általában szép is. Legyen könnyen szerelhető, csomagolható, szállítható, jah és olcsó.
Hát, nem egyszerű?!

Rendkívül örültem, amikor a MOME egyik negyedikes diákja, pont ilyen célra tervezett alkalmatosság rajzait kezdte ismertetni. Sajnos az egyoszlopos, ám a talprészen több ponton is támaszkodó, állítható magasságú szék sem bizonyult meggyőzőnek, a szigorú egyetemi zsűri szerint sem. Viszont kivitelezésre érdemesnek ítélt két másik hasznos tárgyat: egy székké alakítható gurulós bevásárlótáskát és egy csővázas hintaszéket. Az utóbbi egy egyedi módon kialakított önfeszülő ülőrésszel, két gázrugó segítségével, könnyebbé tenné a leülést és felállást.

Csabától megtudtam, hogy ő is részt vállalt egy olyan tankönyv összeállításában, amelyik a dizájnnak ezt az elhanyagolt területét öleli fel.
A többéves külföldi kutatások eredményeit adaptálták magyarországi környezetre és mentalitásra, saját tapasztalatokkal kibővítve.
A cél az lenne, hogy útbaigazítást nyújtson a szakmának a különböző fogyatékossággal és képességekkel élők, valamint az időskorúak, és ez által az egész társadalom érdekében.
Ez a tankönyv a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány kezdeményezésében készül el 2009-ben, hogy a magyarországi felsőfokú tervező képzésben nyújtson segítséget terjesztve a Befogadó Tervezés (Inclusive Design) szemléletét.

Nem csak pénzkérdés

2008-12-14T12:41:00.003+01:00

A gyógyszertárak kialakításának alapvető szabályait törvényi előírások rögzítik. A minimális alapterülettől az egyes helyiségek nagyságán át a tára szélességéig aránylag sok mindent előírnak. Arról azonban nincs szó, hogy a tulajdonosoknak egyáltalán ne maradna mozgásterük személyes elképzeléseik megvalósítására. Keisz Gellért formatervező-iparművész szerint a jogszabályi megkötések és a gyógyszerészek kényelme jól összeegyeztethető a patika ízléses és korszerű berendezésével.

Ön több mint tíz éve foglalkozik gyógyszertárak tervezésével és kivitelezésével. Tapasztalata szerint a tulajdonosoknak van-e fogalmuk arról, hogy mire is vállalkoznak, amikor megkeresik Önt?

KG: Többségük igen határozott elképzelésekkel fordul hozzám. Más részük csak annyit tud, hogy valami szépet és funkcionálisan megfelelőt szeretne ahelyett, ami van. Azt, hogy mindez mennyibe fog kerülni, az elején nagyon nehéz megmondani, mert a költségvetés, ugye, azon múlik, hogy mi az a konkrét munka, amit el kell végezni. Az a leghálásabb, ha csak az alapterület adott, és már a falak felállításáról is együtt döntünk. Ez – ha többe kerül is - hosszú távon mindig kifizetődőbb, mint amikor adott feltételek között keresünk megoldásokat. De természetesen egy már működő gyógyszertár átalakításával is látványos eredményeket érünk el. Én magam nem csak vallom, hanem nap mint nap tapasztalom is, hogy nincs olyan elképzelés, amely ne lenne megvalósítható.

Ez jelenti-e azt, hogy aki átalakíttat, az eleve nehezebb helyzetben van, mint az, aki egészen újba kezd?

KG:Nem, erről szó sincs. Két különböző feladat, ennyi az egész. Mindkettőnek vannak nehézségei és könnyebbségei. Az, aki új patikát nyit, könnyebb helyzetben van azért, mert nem kötik megszokások, hagyományok, tényleg szabadon bánhat azzal, amije van. De ugyanez hátrányt is jelent, hiszen – ha például nem gyógyszerész – nincsenek gyakorlatias támpontjai a tervezéshez. Ez az, amit ilyenkor én hozzá tudok tenni a sikerhez mindazokon kívül, ami egyébként is az én dolgom, ha megbízást kapok. Működő gyógyszertárat átalakítani abból a szempontból egyszerűbb, hogy kialakult rutinhoz kell illeszteni az új belsőt. Abból a szempontból viszont több fejtörést okoz, hogy a tervezésnek a megszokás uralta mozgástérben kell boldogulnia.

Mi az, amit feltétlenül érdemes végiggondolnia annak, aki meg akarja újítani vagy éppenséggel ki akarja alakítani patikáját?

KG: Jó, ha számba veszi, mi minden miatt döntött így: vagyis mi az, ami miatt gyógyszertárat akar nyitni, vagy ami a már működő patikában kényelmetlen, esetleg a hatékonyság ellenére van. Ha átalakít, tudnia kell, hogy milyen mértékben akar hozzányúlni a meglévő adottságokhoz, ha pedig új vállalkozáshoz teremt feltételeket, akkor azzal kell tisztában lennie, hogy milyen céllal és milyen távra tervez. Ha ugyanis csak próba-szerencse alapon kezd a gyógyszerkereskedelemmel, bizonyára nem szabad annyi pénzt ölnie ebbe, mint ha ragaszkodik ehhez a pályához, és hivatástudattal vág bele. És természetesen azt is tudnia kell, hogy minderre mennyi ideje és mennyi pénze van. Ha sürget az idő, az rendszerint megdrágítja a munkát.

A rendelkezésre álló időn kívül mi az, ami még befolyásolja a költségeket?

KG: Egy gyógyszertár alapja az a fiókrengeteg, amelyben a gyógyszerésznek könnyen és kényelmesen kell eligazodnia. Más részről egy gyógyszertár az a vendégfogadó tér, amelybe a páciensek belépnek. A feladat tehát minden nézőpontból kettős: egyrészt praktikusnak, másrészt esztétikusnak kell lennie, mégpedig az ott dolgozók és a patikába betérők számára egyaránt. Ezen belül azonban tengernyi megoldás létezik: mindmegannyi más költségvonzattal. Most például Erdélyben készül egy nagyon szép berendezés valódi fából, faragott díszítéssel. Ennek az árából több gyógyszertárat is ki lehetne alakítani, épp csak bútorlapokból. A magyar gyógyszertáraknak szép és igen régi hagyományaik vannak, amelyeket követni nagy élvezet, de igen drága mulatság. Főleg akkor, ha kevesebb pénzből is esztétikus és kényelmes megoldásokra jut az ember. Tehát az idő, a feladat természete és a felhasznált anyagok befolyásolják azt, hogy mennyibe lesz az új vagy megújult gyógyszertár. A tervezésnek szabott ára van, ami az igénybe vett munkaórák számához illeszkedik.

Mi a menete az Önök együttműködésének?

KG: Az együttműködésünk azzal kezdődik, hogy a megrendelő elmondja, mit szeretne. Azért fontosak számomra ezek a beszélgetések, mert nem csak a konkrét feladatot kell felfognom, hanem rá kell jönnöm arra is, hogy milyen forma- és színvilágban, milyen ízlésbeli vonzásokban él az, akitől a feladatot kapom. Ennek egy része természetesen szavakban megfogalmazható, de mindnyájan tudjuk, hogy például egy kék szekrény legalább száz féle lehet attól függően, hogy az ember fejében milyen árnyalatok, méretek és formák élnek akkor, amikor ezt kimondja. Márpedig nekem az a legfontosabb, hogy azok, akik az általam tervezett teret megtöltik élettel, könnyen és kellemesen éljék mindennapjaikat. Ha tehát erről elegendő információt gyűjtöttem, készítek egy vázlatot arról, ami bennem összeállt a beszélgetések nyomán. Ezért a tervért fizet az ügyfelem, és ha tetszik neki, megrendelést ad a kivitelezésre. Ha nincs kiszemelt asztalosa, akkor árajánlatot kap azoktól az asztalosüzemektől, amelyekkel én rendszeresen együtt dolgozom. Ezek alapján még mindig dönthet úgy, hogy mást keres. Akkor azonban – ha mindent megteszek is a dolog sikeréért – nem garantálhatom, hogy az a bútor olyan is lesz, amilyennnek a látványtervek mutatják. Az magától értetődő, hogy azokban bízom leginkább, akikkel összeszoktam, illetve akik pontosan tudják, hogy egy patikai fiókrendszer nem konyhabútor. De, őszintén szólva, megtörtént már, hogy - ha gyakoribb egyeztetésre volt is szükség - idegen asztalossal is sikerült megértetnem magam, neki pedig a sok konyhabútor után is sikerült szép gyógyszertári berendezést alkotnia. Igaz, hogy tovább tartott, de ha a tulajdonost nem szorítja az idő, akkor ez nem probléma.

Előfordult-e már, hogy valakit elutasított?

KG: Nem emlékszem ilyen esetre. Megkeresett egyszer egy kocsmáros azzal, hogy a kocsmájából gyógyszertárat akar, mert hallotta, hogy az jól megy. Hát ezt tényleg kétkedéssel kezeltem, menetközben ki is maradtam a dologból, de azért visszakézből erre sem mondtam nemet. Miért tettem volna? Szeretem a szakmámat, és minden feladat érdekel.

Ha az ember patikabútort tervez, arra kell odafigyelnie, hogy minél több gyógyszer
tárolására teremtsen lehetőséget úgy, hogy e készlethez az expediáló könnyen és
kényelmesen hozzáférjen.
Ahhoz, hogy a tára mélysége 70 cm legyen, nem azért szoktam ragaszkodni, mert ez
az én heppem. Az expediálók mindennapos gyakorlata mutatta meg, hogy az ennél
szélesebb vagy keskenyebb kiadópult nehézségeket okoz.
A fiókok szélességét 41 cm-től 75cm-ig érdemes tervezni, mélységüket pedig 45 cmtől
egészen 120 cm-ig lehet variálni. Ezek egyedileg is elkészíthetőek, de az esetek
többségében erre nincs szükség, mert a gyártók igen gazdag választékot kínálnak.
A fiókok vízszintesen és függőlegesen kapcsolhatóak. Tára esetén legfeljebb 6 fiókot
praktikus egymás fölé helyezni; szekrényállványba 12-15 darab is jól elfér. Magas
fióksoroknál jó szolgálatot tesz a beépíthető fellépő.
A helykihasználást segítik a ferdén döntött csúszó-tálcás subládák és a forgó-korongos
gyógyszertároló piramisok is.
A patika arculatának, formavilágának fontos eleme a megvilágítás, ami nemcsak
praktikus szempontokat szolgál, hanem jelentôsen befolyásolja a hely atmoszféráját is. Érdemes hát különös gonddal tervezni a természetes és a mesterséges fények útját.

Megjelent a Humantrade szeptemberi számában. / F. A. M. /